2014. április 22., kedd

Föld napja


Bocsásd meg, kisfiam,
teleszórtuk szeméttel ezt a földet,
halhatatlanságunkat tejeszacskók és reklámszatyrok
hirdetik,
olaj, sav, lúg, higany, gyomirtó vegyül
a folyók, tengerek vizében.
Nem látszanak a gömbölyűre kopott kavicsok
a meder alján,
az árral döglött halak úsznak.
Hajtógázzal működő illatosítókkal
fedjük embertelenségünk bűzét.
Oxigénért tátognak a virágok.
A kerítésen túl eldobált mocskaink.
Betonhéjat, sírhantokat húztunk magunk fölé.

Ki tudja, milyen
az agyag nedves illata s a hímes rété?

Dicsértessék a Föld napja!
Bűntudatunkat csitítjuk vele.
Városaink és falvaink szétdobált ürülékében
kotorászunk,
az ózon kilyukadt mennyezetén át
szürke egekre kiáltunk.
Itt állunk az idő gombostűhegyén
az utódszennyezés halálos bűnében.

Bocsásd meg, kisfiam,
hogy örökségünkért
te fizeted az illetéket.



(Megjelent a Falra hányt borsó c. kamaszverskötetemben a Bíbor Kiadónál 2014 áprilisában. 
A kötet illusztrációit Urbán Tibor készítette.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése