2014. február 17., hétfő

SZERELMEM, ÉDES ANYANYELVEM - APRÓ VERSEK 6.

Kecskerím-epigrammák  2. 



A SZAKEMBER IS, AZ ÁLLAT IS TESZI A DOLGÁT

Iparos vakol,
ivaros pakol.




PECH

Pontra kikkel,
kontra-pikkel.




BE VAN FEJEZVE A NAGY MŰ

A mű kész, vert ésszel
a művész kertésszel.




A BOSSZANTÁS ÁRA EGY KÉRDÉS

Fricska bére:
bricska fér-e?




SZÜRREALISTA OPERÁCIÓ

A feltárt hasban egy ciszta tirádával
dalra fakadt, tiszta cirádával.




VALAMIT VALAMIÉRT

Bajadért hájáért,
hajadért, bájáért.





KÍNÁLAT

Ennivaló barokk tálban.
Ütnivaló tarokk, bálban.





TÉNYEK

Van fráter a klastromban,
nincs kráter a flastromban.





PERVERZIÓ

Sába királynője
kába sirály nője.


-------------------------------------------------------------------------------------------


MI AZ A KECSKERÍM?
(utólagos bevezető a kecskélkedés tudományába)

      A kecskerím egyfajta játékos rím. Klasszikus szabálya egyszerű: az első verssor két utolsó szava a másodikban úgy ismétlődik meg, hogy a két szó kezdőbetűi felcserélődnek, például:

Elromlott a jogász foga,
megcsinálni fogász joga.

Rokona ez a mulatságosan hangzó rím hangátvetésnek (metatézisnek), amely a szavak belsejében ’cserélte meg’ a mássalhangzókat, vagy azért, hogy könnyebb legyen kiejteni, vagy egyszerűen nyelvbotlásként. Így keletkezett a ’lecke’ (a latin eredetű ’lekce’ szóból), a ’szöcske’ (eredetileg ’szökcse’ volt). Arany János A walesi bárdokban még ’tereh’ alakban írja a ’teher’ szót („Vadat és halat, s mi jó falat / Szem-szájnak ingere, / Sürgő csoport, száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh”), és a régi szóalakot máig megtaláljuk néhány ragos/képzős alakjában (teher – de: terhet, terhes). A ’kehely, pehely’ ugyanígy viselkedik.
          A kicsi gyerekek gyakran élnek metatézissel, mondanak olyat pl. hogy ’picő van a lábamon’’kérek erpet’, ’az ’időjárás-lejentés’ megy a tévében stb.
          A hangátvetésen alapuló nyelvi játékok már az antikvitás idején népszerűek voltak. Szerették a franciák (kétértelmű, sőt obszcén ’contrepèterie’-ket írtak), a németek (volt olyan költőjük, aki ’Schüttelreim’-et, azaz ’zöcskölő rím’-et bravúroskodott még egyházi énekeibe is). Nálunk Vikár Béla (akit Kalevala-fordítása tett ismertté) honosította meg ezt a rímjátékot, ő nevezte el kecskerímnek is. Tőle származnak az alábbi kétsorosok:

EGY FIRKÁSZRÓL

Csuda, hogy e tetű bátor?
Védi egész betűtábor!


ÉNEK A MÉLYSÉGBŐL

Részegen a diván alól
A berugott Iván dalol.

A 20-as években már minden irodalmi asztaltársaság kecskerímeket gyártott. Még pályázatot is hirdettek: ki tudja a leghosszabb kecskerímes verset írni. A győztes nevét nem őrizte meg a hálátlan utókor, de alkotását igen. Tizenkét versszakos ballada volt a halászokról, meg a hálójukat a halászlegényekre kivető lányokról! Utolsó strófája így hangzik:

Sír a víz vibráló habja
Halász lett a háló rabja,
Mert lányra lelt legény, szépre,
És gyorsan ment szegény lépre.
– Vagdalt ponty, hámozott harcsa –
Lám, oltárhoz hozott Marcsa.

          Kell-e mondanom, hogy Karinthy Frigyes remek kecskerímekkel sziporkázott írótársai csodálatára (vagy irigységére?). Nadányi Zoltán költő levélben küldte el neki egyszer az alábbi ’kecskeverset’:

EPIGRAMMA A KOMOR HALÁLRÓL

Fekete
kefe, te!

Karinthy erre egy dupla kecskerímet tartalmazó verssel válaszolt, amit jó hosszú címmel fejelt meg:

ÉRZELMES HÖLGY A PEST KÖRNYÉKI ÁSATÁSOKAT NÉZI KEDVESÉVEL, S KÖZBEN ANNAK SZOMORÚ ÉLETÉN MEGHATÓDIK

Ó, minő régiség! Ím Megyer mekkora,
Szívemben mégis ég Imre gyermekkora.

Egyik kedvencem Radó György négysorossá bővített kecskerím-verse:

Elöl megy a kopott lengyel,
Lova lábán lopott kengyel,
Lova lábán tompa pata:
Minek ez a pompa, tata?

(folyt.köv.)

-----------------------------------------------------------------------------------------

(A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001-es pályázatának témája anyanyelvünk játékossága volt. A pályázatra beküldött - közel 150 oldalas :) - munkámmal 2. díjat értem el.)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése